Községünkr?l ? intézményünkr?l
Hollóháza neve szorosan egybeforrt az évszázadok óta itt folyó porcelángyártással, hiszen a gyár termékeit világszerte ismerik. Magáról a településr?l már jóval kevesebbet tud a közvélemény. A község gyönyör? természeti környezetben fekszik Magyarország legészakibb részén, a Zempléni-hegységben. Amilyen csodálatos a természeti környezet, olyan hátrányos a település fekvése közigazgatásilag.
A község eredetileg szlovák lakosságú volt, az iparosítás következtében az eredeti lakosság úgy felhígult, hogy nemzetiségi jellegét sem tartotta meg. Az ?stelepülés irtásfalu jelleg? szórt telkekb?l állt, melynek nyomai még jól érzékelhet?ek. A mai falukép már jelent?s mértékben magán hordozza a modernizáció nyomait. A lakóházak zöme korszer?sített, újjáépített és el?fordulnak emeletes társasházak is. Az elmúlt években jelent?s infrastrukturális változás következett be lakóhelyünk életében.
Az iskolai oktatás beindulása szintén egybekapcsolódik a porcelángyár történetével. Az elemi oktatás az 1880-as évekt?l kezd?dött el a községben, melynek megteremt?jeként Istványi Ferencet tartjuk számon, aki akkoriban a gyár bérl?je volt. Gyárfejleszt? tevékenysége révén a község lakosságának száma is növekedett. Az általa létrehozott elemi iskola 1902-ig funkcionált.
Az azóta eltelt évtizedek sok-sok nehézség árán, néha meglehet?sen mostoha körülmények között, sz?kös anyagi feltételek mellett folyt az oktatás. Még a ?80-as évek elején is négy tanteremben, a falu két különböz? pontján, váltott m?szakban m?ködött az általános iskola. Tornateremr?l nem is álmodhattunk. Ám 1986 a fordulat éve volt a község alapfokú oktatása szempontjából. Felépült a minden igényt kielégít? hat tantermes , modern tornacsarnokkal ellátott iskola, jelenlegi otthonunk. Korszer?, csodálatos épület ez, amely a környékünkön egyedülálló a maga nemében. Az új iskola átadásával a mostoha körülmények egy csapásra megsz?ntek. Az új iskolában nemcsak egyszer?bbé vált a munka, de az iskola közösséggé formálódása is lehet?vé vált. A tornateremben a gyermekek számára biztosított a felszabadult mozgás, az önfeledt játék, s a szaktantermek lehet?vé tették az oktatás színvonalának emelését is. Ma már korszer? konyhával is rendelkezünk, amely nemcsak az iskola tanulóinak és dolgozóinak, hanem az óvodásoknak és a falu id?s nyugdíjasainak is változatos étkezést biztosít.
1996. október 23-án ünnepeltük iskolánk fennállásának 10. évfordulóját. Ezt a kerek évfordulót mindenképp emlékezetessé akartuk tenni, így iskolanévadót tartottunk, és intézményünk az Istványi Ferenc Általános Iskola nevet vette fel, emléket állítva ezzel az elemi oktatás megteremt?jének.
2006-ban ismét ünnepeltünk- egy PHARE pályázat keretében elnyert támogatás eredményeként felavattuk az új számítástechnikai tantermet. Így 32 számítógép, INTERNET hozzáférés és egyéb korszer? oktatási eszközök állnak tanulóink rendelkezésére, az önálló ismeretszerzés lehet?ségét biztosítva.
Ezen nevezetes alkalmak lehet?séget adtak a számvetésre, a visszatekintésre.
Megállapíthattuk, hogy az eltelt évtizedekben több száz diák hagyta el iskolánk falait. Közülük azóta többen orvosok, mérnökök, jogászok, közgazdászok, tanárok lettek. Az elmúlt évtizedekben nem akadt olyan diák, aki ne tudta volna elvégezni az általános iskolát. Elmondható, hogy az alapfokú oktatás eredményesen m?ködik községünkben, diákjaink más iskolába kerülve is jól megállják a helyüket.
Az általános iskolák számára rendezett különféle versenyeken is eredményesen és sikeresen szerepelnek tanulóink. Ezeknek az eredményeknek az elérésében nem lett volna elegend? tanulóink szorgalma. Szükség volt lelkes, hozzáért? pedagógusokra is, és a szül?k, az otthon, megért?, segít? támogatására is.
Az elért sikerek és eredmények ösztönöznek bennünket arra, hogy tovább ápoljuk a hagyományokat, és évr?l-évre új lehet?séget biztosítsunk tanulóink számára ezen a területen is. Fontos, hogy elhagyva az iskola falait, diákjaink ne csak a tanítási órák izgalmaira emlékezzenek, hanem a közös kirándulásokra, a színházlátogatásokra is. Emlékezzenek a vidám télapó ünnepekre, a meghitt karácsonyi gyertyagyújtásra, a csodálatos újévi hangversenyekre, az ötletekkel teli farsangi karneválokra, a gyermeknapi vidámságokra. Vagyis mindarra, ami ezt az iskolát megkülönböztette sok száz más iskolától, mert ezek a dolgok csak itt történhettek, s ezek a rendezvények kovácsolták jó közösséggé tanulóinkat, s így vált igazi második otthonukká az iskola.
Gondunk van arra is, hogy a tehetséges tanulók különféle szakkörökben tevékenykedhessenek, érdekl?désüket kielégíthessék. Az 1997/98-as tanévt?l kezdve a m?vészeti iskola is megnyitotta kapuit gyermekeink el?tt, ahol zongorát, furulyát, fuvolát, képz?m?vészetet, néptáncot is tanulhatnak az érdekl?d?k. 2008-ban elnyertük a ? Kiválóra min?sített Alapfokú M?vészetoktatási Intézmény? címet . Majd 2001-ben bevezettük a szlovák nyelv oktatását az óvodában és az iskolában egyaránt, melynek keretén belül a dominánsan magyar ajkú tanulók számára biztosítjuk anyanyelvük másodnyelvként való elsajátítását.
Természetesen a hátrányos helyzet?ekr?l sem feledkezünk meg. Minden lehet?séget biztosítunk arra, hogy a gyengébb képesség?ek is felzárkózzanak a tanulmányi munkában, s ügyelünk arra is, hogy a lemaradásból adódó hátrányokat megszüntessük.
Nevelési elveink azt célozzák, hogy boldog, kiegyensúlyozott gyermekeket neveljünk, akik képesek arra, hogy megfeleljenek a társadalmi elvárásoknak, és meg tudnak birkózni a rájuk váró nehézségekkel.
A társadalom, a pedagógusok és a szül?k célja azonos: gyermekeinkb?l m?velt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni.
Iskolánk múltjában többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok f? célja: emberséget és tudást adni a felcsepered? hollóházi polgároknak!
Ennek szellemében választottuk jelmondatunkat is, mely tevékenységünket irányítja:
? Nincs hatalmasabb er?, mint a tudás.
A tudással felfegyverzett ember ? legy?zhetetlen.?